2012. június 30., szombat


10.




Reggel vártam, hogy felébresszen valaki. De nem jártam sikerrel. Kinéztem az ablakon. Nagyon szép időnk van. Kimentem a szobámból és a lányokhoz benéztem. Mindenki még aludt. Lementem a konyhába gondoltam összedobok valami finom reggelit. Szerencsémre a konyha elrendezése majdnem olyan volt, mint otthon ezért mindent megtaláltam. Én halk szerettem volna lenni, de voltam olyan szerencsétlen, mint álltalába hogy belerúgtam a konyhapultba és nagy sikítozás tört ki belőlem. A lányok azonnal lefutottak.


-Jesszusom te meg mi a francot csinálsz. - kérdezte Kata nagy adag együttérzéssel.


-Köszi a kérdést teljesen jól vagyok Kata. - mondtam nevetve.


-Hmm de nem ezt kérdeztem. - mondta majd elnevette magát.


-Bocsánat hogy felébresztettelek titeket. - mondtam


-Semmi baj már úgysem tudtam volna aludni. Nagyon várom már az estét. - mondta Gréta és visszaballagott a szobájába.


-Naa most már elmondjátok ki az új szomszéd.


-Nem nem. - makacskodtam- Inkább gyertek és egyetek. Csináltam reggelit. - vigyorogtam.
Eközben Gréta is leért a konyhába.


-Köszi. – mondták.


Megreggeliztünk és felmentünk segíteni egymásnak kipakolni, amit hozott magával cuccot. Mindenki nagyon sok ruhát hozott. Kellett legalább egy fél nap mire mindenkivel végeztünk. Elkezdtünk készülődni az estére, amiről még Kata semmit sem tud. Ő is nagyon szereti az 1D.


-Szerintem vigyünk ki pokrócokat és terítsük szét őket a földön. - javasoltam.


-Oké. Jó ötlet. - jött az egyhangú válasz.


Nem akart leni az idő, de végre megszólalt a csengő. Gyorsan az ajtóhoz futottam és kinyitottam. Végre megérkeztek a fiúk.


-Sziasztok srácok. Azt hittem már nem is jöttök. - nevettem és beinvitáltam őket a házba. - Szeretném bemutatni a legjobb barátnőnket. Ő itt Kata. Szerintem ő ismert titeket annyira hogy nem kell bemutatkoznotok. - kuncogtam.


-Ti mocskok. Azért mondhattátok volna, hogy ö-ö-ők a szomszédjaitok. - förmedt ránk, de utána elnevette magát.


-Akkor mi lesz a program srácok. - kérdezte Kíra a fiukat.


-Ti vagytok, a házigazdák nektek kell eldönteni. - mondta Lou és elmosolyodott.


-Mi arra gondoltunk, hogy lehetne itt kint sütögetni. És nagyokat dumcsizni. - mondta Kata és csípőre tett kézzel vigyorgott.


-Na én ebbe benne vagyok. Olyan régen ettem már. - mondta a szöszi.


-Niall ez köztudott. De nem akkor ettél mielőtt átjöttünk. - kérdezte tőle Harry összevont szemöldökkel.


-Az úgy volt hooogy.. De..


Miután sikeresen kitárgyaltuk Niall étkezési szokásait kivittük a husit a grillhez. A fiúk azt mondták, hogy ők majd megcsinálják és csak egy kicsi segítséget kérnek.. Miután megsült a husika a grillen lekuporodott mindenki a saját adagjával a plédekre. Katának tudnivaló Niall volt a legszimpatikusabb. Ez meg is látszott rajtuk. Nagyokat nevettek és persze kaja téren is egy húron pendültek.






A 10. fejezet megvan.:)Ezazz..Most arra kérlek titeket hogy ha eddig eljutottatok most próbáljátok meg megfogalmazni legalább egy mondatba hogy milyen volt eddig.Ha nem lesz HÁROM mondom HÁROM komment akkor nem fogom fojtatni.:DDe ha megvan a három azonnal fojtatni fogom..


~Dalma

2012. június 29., péntek


9.



-Kik mond már. Nem x-faktor ez.


-Harry, Lou, Zayn, Liam és Niall. áááá - kiabáltam.


-Úristen és tényleg-állt föl Gréta is- Minket, mint hétköznapi lányokat ők bekövetni. Ááá te jó isten. - sikítozott mellettem, mint valami őrült.


-Én megmondtam.


Megfogtam Gréta kezét és lerántottam magam mellé ahova az előbb kerültem


-Áu ez fájt ám.- mondta.


-Jajj ne legyél már ilyen hisztis. Inkább ezt nézd. - mutattam a Harrytől kapott üzenetet.


-Óóóó van, valami köztetek látom ám én. Egy puszi most meg egy levél. Értem én ám ezt az egészet. - mondta barátnőm vigyorogva.


-Te marha mi lenne, ha előbb olvasnál, és aztán mondanál is valamit. - vontam össze a szemöldököm mire olvasni kezdett.


A levélben ez állt: ’ Sziasztok, lányok .A srácokkal lenne egy ötletünk. Mi lenne, ha holnap nálatok csinálnánk új szomszéd bulit. Szerintünk tök jó lenne, mert még jobban megismerkednénk. :)’


Válaszoltunk a levélre: ’ Mi benne vagyunk. Ha holnap otthon vagytok, és ráértek akkor gyertek át és kitalálunk valamit. ’


A válaszuk csak ennyi volt: ’ Rendben. Jó éjt lányok. ’


-Kíra nagyon lehangolt vagy. Van valami baj?- kérdeztem meglepve.


-Csak egy kicsi. Hiányzik a barátom. - mondta majd letörölt arcáról egy könnycseppet.


-Jajj kérlek ne sírj. - ölelte meg Gréta.


-Szerintem menjünk fürdeni. Apa azt mondta csak két fürdő van szóval ti menjetek én meg addig még gépezek-kacsintottam rájuk.


Nem értem ekkora házba miért csak két fürdő van. De ez most nem lényeg. Írtam a Kíra barátjának egy E-mailt hogy jöjjön ki Londonba. De váratlanul megszólalt a csengő. Gyorsan lefutottam a lépcsőn és félve kinyitottam az ajtót. Meglepetésemre a legjobb barátnőnk ált velem szemben.


-Ááá Kata te hogy kerülsz ide. - kérdeztem meglepetten.


-Szia drága. - szólalt meg nagy mosollyal. - Majd csak akkor mondom meg ha beengedsz.


-Jajj tényleg gyere be. - invitáltam beljebb.


-Izé miért van a szomszéd ház előtt ennyi ember? –kérdezte drága barátném
.


-Az igazán mindegy. Inkább arról mesélj, hogy hogy is kerültél ide.


-Az úgy volt, hogy beszéltem anyuddal és kitaláltuk, hogy meglepiből eljövök hozzátok és tádámm itt is vagyok. - mondta. - Most te mesélj.


-Az a sok ember azért van ott, mert híres emberek lakják. Azt nem mondom, meg hogy kik. Holnap jönnek, és akkor megtudod az igazat. - horrorfilmbe illő hanggal mondtam neki.


Amint befejeztem a mondatom a lányok ugrándoztak le a lépcsőn.


-Kataa te mit keresel itt. - kérdezték tőle.


Elmesélte nekik is hogy, hogy kerül ide hozzánk. A lányok lelkére kötöttem, hogy ne mondjanak semmit a szomszédokról. Elköszöntem a lányoktól és elmentem letusolni. Miután megmostam a fogam a szobámba vettem az irányt és bebújtam az ágyamba. Nem kellett sok idő és már aludtam is.



2012. június 28., csütörtök


Nem látom a címeket !!

:D


8.



Mivelhogy kaptam Harrytől egy cuppanóst az arcomra. Zayn végigsimította Gréta arcát. Nagyon látszott rajtuk hogy bejönnek egymásnak. Niall nem erősködött partnerével, mert tudta, hogy Kírának barátja van. Ebben az volt a rossz rész hogy több mint 50 rajongó előtt csináltuk. Meg az is hogy el kellett válnunk tőlük.. Mikor beértünk a házba nekem tátva maradt a szám.


-Apu ezt nem említette, hogy ez ekkora izé. - mondtam.


-Már nem is azért Dalma, de ezt nem lehet egy egyszerű izével jellemezni. - mondta Kíra amint leült a kanapé szélére.


-Lányok én szerintem most elmegyek keresek egy szobát és ledőlök aludni mert nagyon fáradt vagyo-mondta Gréta egy ásítás közepedte.


-Én meg keresek egy laptopot. Csak van itt valahol egy dolgozó szobaaaaa… - ekkor vettem észre egy nagy papírlapot kiragasztva a szembe lévő falon.


-Sziasztok lányok üdvözöllek titeket itthon-kezdett bele az üzenetbe Gréta- Szobákat fönt az emeleten találtok. Fűrdő is van fent. Remélem jól telt az idevezető út a srácokkal. Anyukétok üzenik, hogy hívjátok fel őket hogy épségben ideértetek e. És végül kincsem laptopot a konyhában találsz. Holnap majd találkozunk. Jóéjt és szép álmokat.

Puszi: Joe.
-Apukád látom eléggé unatkozott. - kuncogott Gréta.


Én csak bólogattam. Épp indulni szerettem volna a konyhába mikor barátnőim visszarántottak.
-Hová hová kicsilány? Hívd fel szépen anyudat, mert halálra fogja izgulni magát. Remélem, azt nem szeretnéd. - kérdezték.


-Rendben van. Csak nyugodjatok meg. - mondtam majd elővettem a telefont a táskámból és tárcsázta anyut. 

Megbeszéltünk mindent anyuinkal. A két lány a szobájába vette az irányt én meg az ellenkező irányba a konyha felé. Nagyon nagy konyha volt először nem is találtam meg azt a nyavandt laptopot. De a végére nem egy, hanem három laptoppal tértem vissza, amit a barátnőimnek is felvittem.Leültem melléjük az ágy szélére és kezdetét vette a kockulás.


-Ömm lányok ti már néztétek a twittereteket?- kérdeztem tőlük felcsillanó szemekkel.


-Még nem tartok ott- mondta Gréta és mellette Kíra is rázta a fejét. – Miért kellett volna


-Husika szerinted miért kérdeztem
.


-Nem tudom, de igazán elmondhatnád nekünk.


-Na jó megadom magam-kuncogtam- Ha engem akkor titeket is bekövettek biztos. - leugrottam az ágyról és ugrándozni kezdtem.




2012. június 27., szerda


Címeket is szeretnék ám. :)

~Dalma

7.



-Ömm én szeretnék változtatni a felálláson. - vigyorogtam magamban. Harryre pillantottam, de nagyon furcsa ás szomorú fejet vágott. Nem tudom miért. - Harry minden rendben?- kérdeztem.


-Igen persze folytasd csak- mondta és erőltetett mosolyt csikart az arcára.


-Naszóval. Niall és Zayn ti helyet cseréltek, mert csak. Te meg itt maradsz nekem - vigyorogtam rá. Láttam, hogy Harry arcáról eltűnt a grimasz és megnyugodtam. - Akkor mehetünk is.


Leszálltunk a gépről. Rajongók tömkelege volt megint a reptéren. Finom virágillat szállt a levegőbe. Nagyon jó volt. Amíg a srácok fényképeszkedtek a rajongókkal én néztem a csillagos eget hátha látok valami olyasmit, amit otthon nem. Semmi változás ugyanaz az égbolt volt, mint otthon. De valahogy mégis más. Néztem hátha apát észreveszem. Nem jártam valami sok sikerrel. Láttam mindenféle embert, de egyik se volt apa. Észrevettem egy cetlit amin a nevem volt. Az embert csak utána néztem. Uhh kicsit ijesztő alak volt legalább háromszor akkora lehetett mint én.


-Szia Paul. - Louis futott az ismeretlen fickóhoz.


-Sziasztok gyerekek. Ömm most ebben az összevisszaságban nem tudom ki kicsoda, de egy Dalma nevezetű leánykának üzenetet hoztam az édesapjától. - mondta.


-Szia. Ha szabad. - szóltam. - Ha már a fiúk ilyen lusták akkor majd bemutatkozunk nélkülük. Ő ott a feketehajú Gréta mellette Kíra és végül szerény személyem Dalma. - mondtam kuncogva.


-Rendben sziasztok. És nyugodtan tegezzetek. - mondta. - Akkor az üzenet ’van nálam pénz és menjünk kajálni’.


-Oké és hova megyünk-kérdezte Niall.


-Joe azt mondta, hogy bárhová mehetünk. Ti választotok.


-Menjünk a McDonald's-hallottam az egyhangú.


Miután megvacsiztunk hazafelé vettük az irány. Mivel nagyon szép idő volt kint ezért gyalog indultunk haza. Sajnos a fiuk háza előtt nagy tömeget láttunk meg. De ez most már nem nagyon érdekelt. Megszoktam. A ház előtt elköszöntünk egymástól ami igen is meg nem is tetszett…


2012. június 26., kedd

Címeket manók.:)

~Dalma



6.



-Mit fognak szólni a rajongók, hogy veletek vagyunk?- kéreztem ijedten.


-Azta a rajongókat el is felejtettem. Mondjuk nem is csodálom. - szolt Zayn.


-Akkor most mit fogunk itt csinálni. A rajongók úgyse fognak addig elmenni, amíg nem látják, hogy kiszálltok a kocsiból.- mondtam.


Egy darabig csak ültünk a kocsiba, de egyszer csak Lou szeme felcsillant.


-Lehet hogy nem fogtok örülni az ötletemnek. De ha a lányok úgyis a szomszédba laknak és még szépek is ki tudja, mi lehet. - vett egy nagy levegőt és folytatta. Na, akkor. Azt találtam ki hogy megfognátok egymás kezét és úgy mennétek végig a rajongók között. Niall és Gréta most egy pár vagytok, Zayn te fogd meg a Kíra kezét. És Dalma te, ha már így is Harry mellett ülsz ő a te párod lesz.


Ránéztem Grétára és láttam, hogy neki nem nagyon tetszett az ötlet, mert neki nem Niall volt az esete. Ő jobban kedvelte Zaynt.


-Ja és akkor ott megölnek minket, hogy miért fogjuk a kezeteket. Köszi Lou. - nevette el magát Kíra.


-Jajj már ne aggódjatok annyit. Gyertek, mert már biztosan vár ránk Joe a reptéren. - jelentette ki Lou.


A kocsiból előbb a fiuk szálltak ki majd szép sorjában mi is. Kiszálltunk megfogtuk a kiválasztott fiú kezét és elindultunk. A tervezés szerint ment végbe az egész repülőig az út. A rajongók kicsit furán néztek valamelyik ijesztően. Na de mindegy az a lényeg hogy átvergődtük magunkat a gépig. Felszálltunk és elcsodálkoztunk. Nagyon szép volt olyan volt mintha ez nem is egy repülőgép lenne. Bőr kanapé, bőrülések és minden más… Leült mindenki a ’helyére’.


-Az nagy baj, ha ott van egy két fotós a rajongók között. - kérdezte Gréta ijedten.


-Hát attól függ. - nézett ki Zayn az ablakon-szerintem ártalmatlan.


Az egész utat majdnem végigbeszéltük. Nagyon jó fejek. Igaz az út vége felé csak Harry és én maradtunk ébren. Egyre jobban kezdtünk megismerkedni és én egyre jobban belezúgtam. Az a szép mosolya, a göndör haja… ahwww. Leszállt a gép. Ugyanabba a felállásba akartunk menni, ahogy jöttünk. De én nem hagytam, hogy barátnőm szenvedjen ezért változtattam a dolgokon egy kicsit…



2012. június 25., hétfő

Sziasztok Directionerek. 
Bocsi hogy ez a fejezet késve érkezett de magyarázatom van rá..:)) : Délig alvós tipus vagyok és még a gépem is elbaszódott.
Utólag is bocsi..:D

FEJEZETCÍMEKET VÁROK!! :3

~Dalma


5.



-Örülök a megismerkedésnek. Sokat hallottunk már rólatok- mondta Niall.


Közben elindultunk a reptérre. Begyömöszöltük magunkat a fiuk közé. Gréta Zayn mellett ült, Kíra Niall és Liam mellett foglalt helyet én pedig két kedvencem között ültem azaz Lou és Harry.


-És kitől hallottatok rólunk- kérdeztem –Csak nem a Londoni galambok beszéltek rólunk. - nevettem.


-Keviiiiiin - ordította el Lou magát.


-Te őrült. Megsüketülök. - Ordítottam vissza a fülébe.


- Na de a viccet félretéve. Honnan tudtok a létezésünkről. És még jobb kérdés miért is vagytok itt. Nem mintha nem lenne jó. - mondta Gréta.


-Apukádtól. Szomszédok vagyunk Londonba és megkért, hogy mennyünk a reptérre elétek. De mi nem tudtunk várni, vagyis hát csak Harry és így ide kellett hozzátok repülnünk. - mondta Lou.


-Persze azt nem mondod, el mindjárt milyen alsó van rajtam?-kérdezte Harry idegesen.-Tippelhetek- kérdezte Gréta.


-Csak rajta úgyse találod ki.


-Topman.Csak tipp volt.


-Héjj az az én márkám.-mondta Lou feldultan.


-És mit mesélt rólunk apu.-kérdeztem kiváncsi tekontettel.


-Hát hogy aranyosak és szépek vagytok.-válaszolt a kérdésemre Zayn.


-És ez be is vált.-mondta Niall.


-Fiuk nem siethetnénk egy kicsit 5 perc mulva száll fel a gépünk.-idegeskedett Kíra.


-Ha szeretnél rajongók hadával utazni egy gépen pár órát akkor mehetünk menetrend szerint is.De mi a saját gépünkel jöttünk és avval is szeretnénk menni.-mosolygott Liam.


- Okés az szuper.-mondtuk egyszerre a lányokkal.


Még volt egy kis út előttünk. Végighülyéskedtük az egész utat. Eddig is tudtuk hogy nagyon jó fej fiuk lehetnek de most meg is tapasztaltuk.Amint odaértünk a reptérre egyből egy nagy tömeget vettünk észre a terminálba.Én személy szerint nagyon megilyedtem a nagy tömegtől.Nem tudtam mit fognak szólni a rajongók hogy szerettet fiuikkal vagyunk és egy gépre szállunk velük.

2012. június 24., vasárnap


4.Kisbolt előtti emberrablás

(Kata Solymosi címe)

- Rendben. Én átöltözöm meg megcsinálom a sminkem meg a hajam. Majd találkozunk. - rohant ki az ajtón Kíra.


- Te csak menj nyugodtan haza és készülődj. Majd megyek utánad. Puszi. - indult a szobájába.


- Szia. - csaptam be viccből az ajtót.


Gyors hazafutottam, mert nagyon esett az eső. Beértem a házba és egyből futottam a fürdőbe. 

Nem tudom, hogy mennyit lehettem a zuhany alatt, de mire kiértem a lányok már vártak engem.


- Ó, sziasztok. Nagyon gyorsak voltatok. Vagy én voltam lassú?- kérdeztem.


- Nézz az órára és megtudod. - mondta Gréta dühösen.


- Te jesszus úr isten már ennyi az idő?- néztem az órára, ami negyed nyolcat mutat - Lányok most megbízok bennetek ruhaválasztás szempontból. Válasszatok, nekem ruhát addig én megcsinálom a hajamat és teszek valami sminket.


- Igen is kapitány- viccelődtek velem.


Hála az égnek gyorsan elkészültem.


- Oké szerintem mehetünk is. - jelentettem ki.


- És vigyük a cuccokat is?


- Szerintem kéne.


Végre elindultunk. Láttuk, hogy a kisboltnál nem vár minket senki.


- Na, most akkor mi legyen?- kérdezte idegesen Kíra.


- Szerintem csak várjunk. Úgyis kicsit előbb jöttünk. – válaszoltam.


Vártunk, de fél nyolc után megérkezett értünk a nagy limuzin. Nem tudom apa mit magyarázott, de hogy lehet ismerni egy autót. Kiszállt a sofőr és bepakolta a cuccunkat majd kinyitotta az ajtót. Beszálltunk az autóba és megvilágosodtam. Értem már miről beszélt apu. Elámultam. Csak nem a One Direction tagjai ülnek velünk szembe.

- Hát .. izé.. Sziasztok - próbáltam megszólalni.


- Sziasztok lányok. Én Harry vagyok. Ők itt: Niall, Zayn, Lou és Liam. - mutatkozott be.


- Nem nagyon kell bemutatkoznotok.Nagyon is tudjuk kik vagytok-vigyorgott Kíra. - Na de akkor most mi jövünk. Én Kíra vagyok ők ott Gréta és Dalma.

2012. június 23., szombat

Directionerek



Mit szólnátok hozzá, ha olyan lenne hogy nektek kéne megmondani mi legyen az egyes fejezetek címe. Mivel nekem nem jutnak ilyenek eszembe jó lenne ha segítenétek.:) Holnap kirakom a 4. fejezetet és utána oda írjatok hogy mi legyen a neve. :DD  Köszi. :P





~Dalma

3.Pakolás


-Ébresztő te lustaság. Már rég a hasikádra süt a nap- ordibálta Kíra.


-Ó ember és ha most főz akkor mi van- húztam fejemre nyűgösen a takarót.


-Édes kérlek kelj már föl. Vagy kérjek anyudtól egy pohár vizet.- szolt morcos hangon Gréta.


- Jó megyek már csak a vizet ne megyek már.- pattantam ki az ágyból- Fél perc és felöltözök. 

Kihez megyünk először?- ráncigáltam magamra egy nadrágot.


-Hozzám csajszi.- önelégült mosollyal nézett rám Kira.


-Oké már mehetünk is.


Nagy nehezen levánszorogtunk a lépcsőn majd ki az ajtón.


-Ohh még milyen messze van a cél._álltam meg. Igaz a barátnőnk háza az út másik oldalán volt akkor is nagyon soknak bizonyult.


-   Gyere már. Ne nyafogj annyit. - állt meg Gréta mellettem.- Beszéltél apuddal a cetli ügyben?


- Igen. Azt mondta hogy ez igazi.Ismerjük a személyt személyeket hogy ki küldte nekünk. Remélem valami helyes ismerős.


- Hát ezt énis- tette hozzá Kíra- Na de elég a szóbol induljunk pakolni mert még Gréta is visszavan.


- Hát akkor mire várunk.Gréta elhoztad a cd-t- Kérdeztem mogorva képpel.


- Ó na ne már tudtam hogy elfelejtettem valamit- be se fejezte a mondatot de már rohant is.


Bementünk a házba de nem kellett sokat várnunk rá. Annyira rohant Gréta hogy amikor belépett az ajtón megcsúszott és elesett.


-Ááá de béna vagy. – röhögtünk rajta.- Ahogy látom tényleg siettél.

 -Ó ne röhögjetek rajtam. Inkább segítsetek felkelni.

-Ühümm. Had nézzük hogy szenvedsz. - nevettem-Na gyere –nyujtottam neki a kezem.


-Na akkor mehetünk már pakolni?- kérdezte Kíra.


- Ja a pakolás.Mehetünk-mondtam.


Miután összepakoltunk átmentünk és segítettünk Grétának is.Közben az útról beszélgettűnk, hogy milyen is lesz.


-Szerintem lányok táborozzunk át hozzánk. Majd onnan indulunk a kisbolthoz- szóltam.


Egyre idegesebb lettem vajon ki fog várni minket ott. Talán…áhh tuti nem…vagy talán mégis. Lehet hogy apu küld értünk egy kocsit. De ez most mindegy.



2012. június 22., péntek


2.Apu


-Olvastad mi van ráírva-kérdeztem barátnőmet.


 -  Szerinted én azzal törődtem mikor megláttam az asztalomon.


 - Kírám felolvasnád, mi van a papírra írva. Túl lusta vagyok. - mondtam unott hangon.


 -Persze hogy felolvasom-nevetett- ’ Kedves lányok. Ezt a cdt egy ismeretlen ismerős küldte nektek. Holnap este nyolckor indul a gépetek. Várunk titeket fél nyolcra a kisbolt előtt. Nyugi bízhattok bennem.’


 -Ömm izé mi lenne, ha felhívnád anyukádat és megkérdetnéd tőle mi is ez a cetli. Ő biztosra megtudja mondani, hogy mi is ez az egész.- mondtam Grétának.


 -Okés - mondta és már tárcsázta is a számot - Szia. Mi ez a cd és a cetli az asztalomon? Anyu bízhatunk a cetliben.- kérdezte idegesen.


 -Szia kincsem. Igen bízhattok a cetliben.


 -És azt megmondanád, hogy ki hagyta itt ezt nekünk.


 - Azt nem mondhatom meg. De most mennem kell majd holnap találkozunk. Szia


 -Szia anya.


 Miután összepakoltuk a cuccomat lementünk és csináltunk melegszedvicseket.


 - Ümm ez nagyon fini volt.- mondtam


 -Na de csajok én most megyek és kikérdezem aput hogy ki hagyta az asztalomon a cdt.


 - Jó oké. És akkor holnap nálad mikor??-kérdeztem


 -Majd irok facen.Sziasztok.- és ezzel becsapta a hátamögött az ajtót


 Miután elmentek fölmentem a szobámba és leültem az ágyamra gépezni. Beléptem facebookra 
majd twitterre is.Apa egybőr rámírt.


 - Szia. Már nagyon várom hogy ideérjetek a lányokkal.



- Szia apa.Van egy jó és egy rossz hírem.Kezdem a rosszal.


 - Oké. Ne kímélj.


 -A lányok nem jöhetnek el, mert nem engedték meg a szüleik.


 -Na, remek. És mi a jó hír?


 - Az a jó hír hogy csak szivattalak és holnap gépre ülünk.


 -Te lány tudtam, hogy sántikálsz valamibe. De édesapádat nem szép átverni. :)


 -Jó bocsi. Nem akartam a szivmittudoménmit rád hozni. És apa van valami közöd a cetlihez.


 - Bocsi, de mihez?


 - Gréta asztalán volt egy cetli meg egy 1d cd. És a találkozó valódi?


 -          Igen így már tudom, hogy miről van szó. Igen valódi. Na de most megyek mert még vár a meló. Szia. Holnap találkozunk.


 - Szia. (:


   Kikapcsoltam a gépet és a változatosság kedvéért bekacsoltam a tv-t. A tv pont a viván volt és kedvenc számom ment rajta. Éppen nem tudott lekötni mert azon gondolkoztam ki lehet vagy kik lehetnek azok akik holnap várnak minket. Hirtelen a nagy gondolgodásba észre sem vettem, hogy elaludtam…Másnap nagy ordibálásra keltem amitől nagyon megilyedem.





1.London

Épp sétálunk haza a suli utolsó napjáról mikor megszólal a telefonom.Anyu szolt bele a telefonba.


-Szia Kicsim.Ha a lányokkal vagy kérlek hangosítsd ki a telefonod.Ez nekik is szól.Kihangosítottam a telefont mire a két barátnőm kórusba szólt a telefonba.


-Szia-szolt Gréta.


-Szijó-szolt közvetlenül utána Kíra is.


-Sziasztok lányok.Ugye azt tudjátok hogy drága férjem kint dolgozik Londonba.Azt terveztük hogy kimehetnétek hozzá erre a pár hónapra.Csak kikapcsolódás ként.Összenéztünk.Persze hogy menni akartunk.


-Mi biztos hogy benne vagyunk.Te elengedsz engem de mi lesz Kíra és Gréta szüleivel-kérdeztem szomorúan-Beszéltél már velük?


-Igen.És benne is vannak.


-Ugye most csak sziacc-kérdezte Gréta.


-Nem nem.Na de most leteszem.Ma nem fogunk találkozni kicsim mert dolgom van azért is mondtam el ma.Ja és a gép szombat este indul.Szóval készülődjetek-ezzel sietősen lecsapta a telefont.


-Vá csajok el sem hiszem hogy megyünk Londonba.-ugráltam az út közepén.


-Jesszus én se.-ugrált velem együtt Gréta is.


-Nem is tudom jó ötlet ez-hangolódott le mellettünk Kira.


-Miért ne lenne.Apa majd vigyáz ránk.Remélem-nevettem el magam-Ma nem jönnétek át segíteni nekem összepakolni.Nem tudom hogy mit vigyek magammal.


-Oké csajszi én benne vagyok-mondta Gréta.


-Én is benne vagyok.-szolt Kira is.


-Akkor öt perc múlva nálunk?-kérdeztem-Kérlek valaki hozzon zenét is mert avval sokkal jobb pakolni.


-Jó viszek-válaszolt Gréta.


Beértem a házba gyorsan felfutottam a szobámba és a táskámat levágtam a sarokba ahol szokott lenni.Leszaladtam a konyhába és levettem a polcról három poharat és töltöttem bele narancslevet.Kitöltöttem az utolsó pohárba is mire Kíra lépett be a bejárati ajtón.


-Bocsi hogy elöbb jöttem de nem tudok várni.Nagyon izgatott vagyok.-mondta.


-Semmi baj.Gyere ülj le a kanapéra.Narancslevet?-kéreztem


-Igen köszi.


-Hol van ez a lány már.-Kérdeztem türelmetlenül.


Végre belépett Gréta az ajtón.


-Mizujs jányok.Bocsi a késésért de itt a zene.Most kivételesen nem felejtettem el.Ezt el se lehetett volna felejteni.-a kezembe nyomott egy 1D up all night cd-t.


-Naneee.Ez honnan van?-kérdeztem meglepetten.-Nekem is kell ilyen.


-Ez volt az volt az asztalomon és egy cetli.Furi mert nem anya vagy apa írása van rajta.Neketek nem ísmerős-kérdezte


Megnéztük mindketten de nem volt ismerős.







Bevezető hogy tudd miről is van szó:

Hol is kezdjem.Én egy lány vagyok Londomból aki családjával elköltözött.Igaz apukám kint maradt mert jobb volt a munkalehetőség ezért minden nyáron kimegyünk hozzá.Ahogy minden évbe most is kimentem hozzá és vittem magammal a barátnőimet is.
Olvassátok a Blogom és minden kifog derülni.:)Légy oly potrohos és írj komit.. :D


~Dalma